Mesenaptár

lapindulás 2010.05.25.

Június 25. - Nincs ebben semmi hazugság! (Grimm)

Egy parasztnak volt egy még nála is szegényebb öccse, aki szerencsétlen­ségére beleszeretett a szomszédja lá­nyába. Ez még nem is lett volna olyan nagy baj, mert a lány szép és derék teremtés volt, de az apa nagy fösvény­ségében csak gazdag emberhez akarta feleségül adni. Akkor az idősebb test­vér elhatározta, hogy segít az öccsén. Leültette a kandalló mellé, úgy, hogy a lába majdnem beleért a parázsba, aztán tálcán a térdére tette a reggelit, és a kezébe adott két pénzdarabot, majd elment lánykérőbe a fösvény emberhez.
- Hogyan áll pénz  dolgában az öcséd ? - kérdezte a szomszéd.
- Esküszöm neked, van pénz a ke­zében - állította a látogató -, és nem esik fejére az eső sem.
- Szóval gazdag, és van háza.
A másik sem azt nem mondta, hogy nem, sem azt, hogy igen.
-  Ami a ruhatárát illeti - tette hoz­zá, és gyorsan eltakarta egyik kezé­vel   nadrágja   foltjait   -,   annyit mondhatok, hogy több ruhadarab­ja van, mint nekem.
Így hát nem is kellett hazudnia, de a fösvényt is meggyőzte, s a fiata­lok hamarosan megtarthatták az esküvőt.




Június 26. - Mumus mester viszontagságai (Grimm)

A kakas és a tyúkanyó elhatároz­ták, hogy meglátogatják Mumus mestert (ő az, akivel az anyukák ijesztgetik a rossz gyerekeket.) Meghívták a szomszédjaikat is, a cicát, a kacsát, a tojást, a virágvá­zát, a gombostűt, és annak unoka-öccsét, a varrótűt. Mumus mester nem volt otthon, így a látogatók elhatározták, hogy meg­várják. A kakas és a tyúkanyó a ge­rendára telepedtek, a kacsa a vízszi­vattyúra szállt, a cica a kandallóban húzta meg magát, a tojás befészkelő-dött egy törlőrongyba, a gombostű beleszúródott a szék huzatába, a tű a kispárnába, a virágváza meg a ka­pufélfán talált helyet magának. Amikor Mumus mester hazaérke­zett, és tüzet akart gyújtani, a macska megkarmolta, erre meg akart mosdani, ott a kacsa meg­csípte az orrát, megtörölközött, ak­kor a tojás összevissza mázolta az arcát, leült volna a székére, a gom­bostű szúrta meg, erre ágyba fe­küdt, ott meg a tű döfött belé egy jó nagyot. Végül el akart menekül­ni, de a virágváza a fejére esett. - Biztosan nagyon rossz volt - vél­te a tyúk, aki éppen abban a pilla­natban ébredt fel -, ha ilyen na­gyon megbüntették!




Június 27. - A molnár és az elvarázsolt szamár
(Grimm)

Egy fiatal molnár elindult szeren­csét próbálni, és meg is találta egy csodaszamár képében, akinek elég volt annyit mondani: abrakadabra, és máris ontotta az ezüstpénzt. El­képzelhetitek, milyen pompás mu­latság volt!
Amikor elfogyott a pénze, bezár­kózott csacsijával az istállóba, és újból ellátta magát ezüsttel. Egyszer aztán egy fogadóban szállt meg, és olyan fényűzőén élt, mint egy király. A fogadós úgy vélte, az ilyen gazdag vendég megérdemli, hogy kellően megkopasszák, ezért aztán csillagászati összeget kért. A molnárnak a szeme sem rebbent: de nem volt a zsebében elegendő pénz, bement hát az istállóba, hogy a csacsijától szerezzen. A fogadós megleste, és később, titokban ki­cserélte a csodacsacsit a saját, kö­zönségesnek hitt szamarával. Az ifjú persze semmit sem vett észre, és továbbment. Amikor újból pénzre volt szüksége, úgy tett, ahogyan szokott, de csodál­kozva látta, hogy a szamárból most aranypénz hullik! A foga­dós szamara ugyanis még értéke­sebb volt, csak éppen a fogadós nem tudta a megfelelő varázs­szót.




Június 28. - A beteg oroszlán és az óvatos róka
 (Aiszóposz)

Az oroszlán megöregedett. Saját erejéből nem tudta beszerezni a táplálékát: elhatározta, hogy csel­lel fog hozzájutni. Úgy tett, mint­ha beteg lenne, és visszahúzódott a barlangjába. Amikor alattvalói eljöttek meglátogatni, hirtelen ki­nyújtotta a mancsát, megragadta és felfalta a gyanútlan látogatót. A róka a bejárat előtt maradt.
-    Gyere be! - hívta az oroszlán.
-    Köszönöm, de inkább itt mara­dok - válaszolta a róka. - Túl soklábnyom vezet befelé, de kifelé egysem jön.



Június 29. - A repülő útiláda
(Andersen)

Egy ifjúnak ritka kincse volt: egy régi utazóláda, amelybe elég volt belemászni, megnyomni a zárat, és a láda nyomban a levegőbe emel­kedett.
Egy napon az ifjú egy keleti városban ért földet, ahol megtudta, hogy a ki­rály lányát magas toronyba zárták, mert egy jóslat szerint az a férfi, akivel megismerkedik, szenvedést hoz reá. Az ifjú kíváncsi lett, bemászott az útiládába, és felrepült a magas to­ronyba. Bebújt az egyik ablakon, s minthogy a királylány aludt, észre sem vette. Az ifjú első pillantásra be­leszeretett, s csókjával felébresztette a lányt, aki nyomban viszonozta szerel­mét.
A király és a királyné, mivel égi jöve­vénynek tartották az ifjút, boldogan egyeztek bele a fiatalok házasságába, és az esküvőt is hamarosan megtar­tották. Az ifjú repülőládájával tűzijá­tékot rendezett kedvese tiszteletére, majd nem a toronyba, hanem a földre szállt le, hogy megkérdezze az embe­reket, szép volt-e a tűzijáték. Amikor visszament a repülőládához, és be akart mászni, az nem volt sehol, mert elégett; a tűzijáték egyik szikrája be­leesett, és meggyújtotta. Soha többé nem tudott visszajutni a toronyba, ahol a királylány azóta is hiába várja égi vőlegényét.




Június 30. - A törpék keresztanyja
(Grimm)

Egy lány, aki szobalányként szol­gált, egyik nap levelet talált a söprűjére tűzve. Nem tudott olvasni, ezért a gazdáihoz vitte a levelet, amelyben az állt, hogy meghívják a lányt, legyen az egyik most szüle­tett kistörpe keresztanyja. A lány, más dolga nem lévén, elfo­gadta a meghívást. Eljött érte há­rom törpe, és egy hegyi barlangba vitték, ahol minden iciri-piciri volt, de nagyon szép és értékes: elefántcsont bútorok, aranysző­nyegek, ezüstabroszok, gyémánt­poharak.
Megtartották a keresztelőt, és a lány lett a keresztanya, ahogyan arra már előzőleg felkérték. Azután meghív­ták, legyen néhány napig a vendé­gük, és olyan jól tartották, hogy egy királynőt sem különbül. A lány három napig vendégeskedett a törpéknél, de amikor hazatért a szülővárosába, minden nagyon megváltozott, se a söprűje, se a gaz­dái nem voltak többé. Akkor a lány megértette, hogy amíg a törpéknél csupán egy nap múlik el, addig a földön száz év. Így ő háromszáz évig volt távol!
Visszahívta a törpéit, és végleg az ő országukba költözött. Mi egyebet is tehetett volna?




Weblap látogatottság számláló:

Mai: 43
Tegnapi: 10
Heti: 111
Havi: 803
Össz.: 160 090

Látogatottság növelés
Oldal: Nincs ebben semmi hazugság! - A törpék keresztanyja
Mesenaptár - © 2008 - 2024 - mesenaptar.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »